Mindig is azt gondoltam: kivételes gyermekkorom volt és ennek köszönhető, hogy sokáig csontomig tudtak hatolni az ünnepek. Főleg a két nagy keresztény ünnepünk: a húsvét és persze a karácsony. Óvodásként órákat feküdtem az év közben a poros padláson pihenő csehszlovák műfenyőnkből ünnepre ékesített, átlényegült karácsonyfa alatt és bűvöltem az ágakon csüngő díszeket. Néha megpörgettem őket és...
Semmi extra, csak gondolatok