Legvégén

L

Fiatal korában a zene volt mindene. Régen egy album egy egész történetet jelentett és ő maga is tudta, hogy semmi sem fontosabb ennél. A mondanivalónál. Hogy kontextusa nélkül semmi sem értelmezhető a maga valójában. Minden jelentéstartalom átalakul, csonkul, ha egy dal a lejátszási listán összekeveredik egy hozzá nem illővel.

Serdült, és a világ egyébként is zavaros volt a számára. Minden lázadása suta volt, érthetetlen és értelmetlen. A vidék immunis volt a változásra, a romantikára meg még inkább.  Egy végezetes napon aztán, midőn az anyja váratlanul meghalt, be kellett látnia, hogy nem ő a világ közepe. Nem védik láthatatlan kezek, melyek elhajtanák feje felől bármilyen veszedelmet. Ő is csak egy falat hús az idő szájában, melyet miután Kronosz jól megrágott, kifakulva, ízét vesztve, apró cafatokra szakadva nyel majd le.

Kora reggel, a fürdőben a tükörbe bámulva sajnálkozott kicsikét a táskákon a szeme alatt. Épp csak vállig érő, egyenes, szőkésbarna haját szorosan összekötötte. Közben szólt a rádió a telefonján. Szerette így kezdeni a reggeleket. Bemondták, hogy fiatalkori kedvenc zenekarának énekese öngyilkos lett.  Meg kellett állnia egy pillanatra a készülődésben.
– Depresszióját fiatalkori szexuális bántalmazási ügyére vezették vissza, melyet soha nem tudott feldolgozni. Felesége és három gyermeke gyászolja. – folytatódott a hír.

– Hát persze! – gondolta, miközben már a konyhában a teavizet forralta.

A sok dühös dalszöveg, vad ritmus, és a menekülés kínzó vágya, amire oly jól rezonált a saját kétségeivel és fájdalmával küszködő, lényegesen fiatalabb önnönmaga is, csak formájában volt hasonló. Tartalmát illetőleg egészen másról volt szó.

Miután a gyerekeket kirakja az iskolánál, még legalább fél óra míg bearaszol a reggeli dugóban a munkahelyére. Elhatározta, hogy útközben meghallgatja a banda első albumát.

Oly keményen próbáltam,
oly messze jutottam,
de a legvégén,
ez nem is számít már igazán.

A szerzőről

[RPD]

Mindenkinek van egy története. Még azoknak is, akik ezt tagadják, vagy nem tartják a sajátjukat különösebben érdekesnek. Ezekben a történethálókban foglalunk helyet mindannyian. A szálak hol összefonódnak, hol szétszakadnak. Csak egy biztos: minden tett, minden rezgés tovafut rajtuk. Így érjük el egymást. A történeteinken keresztül. Ezek az én történeteim. Magamról és másokról. Létezőkről és kitaláltakról.

Szóljon hozzá

Írta [RPD]

Történet fa

Történet morzsák

A Történetíró

[RPD]

Mindenkinek van egy története. Még azoknak is, akik ezt tagadják, vagy nem tartják a sajátjukat különösebben érdekesnek. Ezekben a történethálókban foglalunk helyet mindannyian. A szálak hol összefonódnak, hol szétszakadnak. Csak egy biztos: minden tett, minden rezgés tovafut rajtuk. Így érjük el egymást. A történeteinken keresztül. Ezek az én történeteim. Magamról és másokról. Létezőkről és kitaláltakról.