Végtére a január sosem ígér semmit az alig megkezdett, de már félbe is hagyott újévi fogadalmakon, hideg zúzmarán, lassan világosodó nappalokon és kényelmetlenül feszülő nadrágkorcokon kívül. Nem volt ez másképp 2020-ban sem. A külön bejáratú valóságunk kopott díszletei között vedeltük a poshadt Chardonnayt. Már épp el is bóbiskoltunk volna, miközben napfényt és strandot vizionáltunk, várva a...
Tea, kátyúk és Anna
Jött e-mail Annától. Még jó múltkor. Mindig kicsit feszélyezve nyitotta meg ezeket. Legendásan rossz kapcsolattartó hírében állt. Többször próbálta megfejteni miért feledkezik meg az emberekről egy idő után, ha nem találkozik velük. Egyke volt, korán lett félárva, aztán ott volt a szegénység is, ami végig kísérte a fiatal felnőtt éveit. A körülmények kedveztek a befelé fordulásnak, a felfogásnak...
Börtön
Izolált világom két szintre oszlik. A galérián felülire, ahol ott a sóhajokkal teli fekhelyem, a rosszul beállított ébresztőórám, mellette tornyosul egy csomó még vagy már megunt, félbehagyott könyv az éjjeli szekrényemen. Ez a szendergés, a nyugodt szuszogás dimenziója.