Végtére a január sosem ígér semmit az alig megkezdett, de már félbe is hagyott újévi fogadalmakon, hideg zúzmarán, lassan világosodó nappalokon és kényelmetlenül feszülő nadrágkorcokon kívül. Nem volt ez másképp 2020-ban sem. A külön bejáratú valóságunk kopott díszletei között vedeltük a poshadt Chardonnayt. Már épp el is bóbiskoltunk volna, miközben napfényt és strandot vizionáltunk, várva a...
Langyos novemberi fényben sütkéreznek a momidzsi vörösétől parázsló hegyoldalak. Szomorkás nosztalgiabuborék vesz körül a Kura Kura vendéglő konyhájában. A vendégek után maradt takojaki-majzos tányérokat mosogatom míg házigazdáimmal a japán hangutánzó kifejezéseken derülünk. A nyuri-nyuri a ragadóst jelenti, ám a puri-puri a roppanóst. Közben az órámra pillanatok. Nemsokára érkezik Szacsikó néni...
Mindenkinek van egy története. Még azoknak is, akik ezt tagadják, vagy nem tartják a sajátjukat különösebben érdekesnek. Ezekben a történethálókban foglalunk helyet mindannyian. A szálak hol összefonódnak, hol szétszakadnak. Csak egy biztos: minden tett, minden rezgés tovafut rajtuk. Így érjük el egymást. A történeteinken keresztül. Ezek az én történeteim. Magamról és másokról. Létezőkről és kitaláltakról.